TALÁLKOZÁS SÁTRA

Nagyon jó keresztyén lennék, ha időnként nem zavarnák meg mások az életemet' - örökíti meg az utókor számára naplójában aznapi következtetését kegyes kétbalkezes, alias Adrian Plass. A szentségre őszintén és együgyűen törekvő hősünk mindennapjaiban a magunk gondjait, bajait, örömeit, küszködését és sikereit láthatjuk meg - görbe tükörben. Aki beleolvas, nem fogja tudni letenni ezt a vidám, öniróniával fűszerezett, újabb és újabb csattanókat és - a sorok között megbújva - bölcs belátást kínáló naplót.

Reggel hatkor ébresztett az a dermesztő tudat, hogy ma Valentin-nap van. Amilyen halkan csak tudtam, felöltöztem, kiosontam a házból, és elsétáltam a sarki boltba. Egy rakás gyűrött férjjel egyetemben én is válogatni kezdtem a megmaradt Valentin-napi üdvözlőlapok között. Sikerült is találnom egyet, melynek borítóján egy marcona ókori harcos látható teljes harci fegyverzetben, a következő felirattal: "HABÁR NEM VAGYOK RÓMA GLADIÁTORA...", belül pedig ugyanaz az alak gyengéd arckifejezéssel egy nagy szívet ölel át, s alatta ez áll: "AZÉRT MÉG LEHETEK SZÍVED RADIÁTORA!". Amikor Anne kinyitotta a reggelinél, így szólt:

-Drágám, te olyan romantikus vagy. Biztos órákat töltöttél azzal, hogy ezt a kártyát kiválaszd nekem.

Elnevette magát, átadott egy gyönyörű üdvözlőlapot, és a lekvár fölött egy hosszú csókot nyomott az arcomra. Ebbéli tevékenységünknek Gerald fiam hangja vetett véget:

Csodálkozva vettem észre, hogy Gerald is kapott egy hatalmas üdvözlőkártyát, kívülről egy nagy selyemszívvel, belső oldalán pedig megszámlálhatatlan, kézzel rajzolt, kicsi szívecskével. Név persze nem volt rajta.

-Valószínűleg a helyi lányok küldhették - felelte hűvösen, de szemmel láthatóan nagyon örült neki.

Geraldnak még nem volt igazi barátnője - nem mintha különösképpen aggódnék miatta.

Adrian Plass: Egy kegyes kétbalkezes naplója